Családi autók - 100-astól a Favoritig

Az első családi autónk egy Skoda 100S volt, amit nagyszüleimtől kaptunk, amikor megjött az új 120-as barna Skodájuk. Az eredetileg sárga 100-as nagyapám által pirosra lett festve, ami szinte újjá varázsolta az addigra már kicsit kopott kasznit. A szocialista autógyártás nem fordított nagy figyelmet a korrózióvédelemre, így ezt is elkezdte kikezdeni a rozsda a küszöbökön és az alvázon. Nem volt mit tenni, el kellett adni, hogy ne a rákospalotai parkolóban essen szét.

1990-ben eljött az ideje, hogy új autót vegyünk. A kis piros Skoda ment, és jött a gyönyörű szép, akkor még csak 5 éves 120GLS. Az 5 sebességes váltó és a fordulatszámmérő teljesen elbűvölt. A váltó olyan misztikus volt! :) Még nem értettem a működését, de azt éreztem, hogy több sebesség biztosan jobb. Szegény 120-ast nem kímélte az élet. Néhány évvel később egy esős péntek estén hazafelé tartva az Újpest és Rákospalota közötti felüljáró alján a lámpánál mi megálltunk, de a mögöttünk jövő busz sajnos nem. Az ütközés szinte teljesen eltüntette a Skoda hátulját, a motor pedig a hátsó ülésekig tolódott be. Miután a teljes hátulja ki lett cserélve, pár évvel később egy parkolóban tüntették el a bal hátsó sarkát az autónak. Ez is meg lett csináltatva, de ezt követően már csak keveset volt használva, míg végül 1998 körül Apukám eladta egy kollégájának.

1984-skoda-105-6.jpg

A kép a www.partsopen.com oldalról származik.

Hogy ne maradjunk Skoda nélkül, nagynéném 1990-es Favoritját kezdtük el használni, amit egy barátunktól vett úgy 1996 környékén. Mivel neki lett céges autója és a Favoritra nem volt már szüksége, így Apukám kezdte hajtani, majd amikor 2004-ben megszereztem a jogsit, én is mentem vele minden felé. Ekkor tapasztaltam meg, hogy milyen egy autót fenntartani.

dscn0110_1_mod.jpg

Skoda Favorit beltér, ahogyan 2014-ben eladtuk

Emlékszem, egyszer elhoztam az autót, hogy a haverokkal lemenjünk a Balatonra. Munka után pénteken indultunk volna, de persze a kritikus pillanatban nem indult. Lemerült az aksi... Szerencsére lejtőn állva egyesben gurulva be tudtam indítani a motort és el is jutottam egy akkumulátor szaküzletig, ahol kicserélték az aksit. A probléma csak az volt, hogy valami rendszeresen lemerítette álló helyzetben így az egyetlen megoldás az volt, hogy parkolás után leszedtem az egyik sarut az aksiról. Egészen 2014-ig volt velünk a Favorit, amikor 120.000 Forintért elvitte egy kereskedő. Már ez is rohadt és minden baja volt, de még ment.