Vegyünk egy tempomatos autót

2012 ben sok tekintetben megváltozott az életem. Januárban elköltöztem otthonról, már nem először, de most egyedül egy albérletbe. Lett jó munkám, jó fizetésem és azt éreztem, hogy már csak a függetlenség a szülőktől, a szabadság az ami hiányzik. Azért nagyon messze nem mentem, a belvárosból a Népstadionhoz költöztem. Jó, tudom, hogy Stadionoknak hívják, de nekem Népstadion marad. Így szoktam meg.

Már akkor is úgy kerestem lakást, hogy ne parkoló zónában legyen, vagy pedig tartozzon hozzá garázs. A kiválasztott albérlet minden tekintetben megfelelt, csak hát autóm nem volt még. Szeptember végére aztán meglett a pénz amiből már úgy éreztem, hogy lehet használható autót venni. Biztos ismeritek az érzést, amikor a pénz a borítékban a fiókban és azon kattogsz, hogy most már aztán kell egy autó. Mert mindig is kellett, csak most már lehet is!

Ez volt az első alkalom amikor elmerültem a magyar használtautó piac mocsarában és benne is ragadtam jó pár hétre. Nem lévén semmilyen ismeretem egyes típusokról, a legfontosabb szempont az volt, hogy legyen a kocsiban tempomat és ne kerüljön átírással és az első szervízzel együtt 1 millió Forintnál többe. Ez gyorsan le is szűkítette a lehetőségeket, maximum 700 ezret lehetett költeni a vásárlásra. A hasznaltauto.hu oldalon erre a feltételrendszerre fennmaradt még legalább 1000 autó. Ennyit átnézni lehetetlen, megnézni meg még annyira esélytelen.

Szűrni kell tovább. Az is biztos, hogy ne legyen gyenge 2-3 emberrel sem, többel meg nem igazán fog menni. Szóval legyen mondjuk minimum 1.6-os. És akkor már ne legyen 100 lónál kevesebb se. Még mindig van 300 találat. Kombi, coupe, cabrio? Jelen helyzetben egyik sem érdekel. Legyen inkább 4 vagy 5 ajtaja és lehessen vele könnyen parkolni. 3 ajtós? Nem-nem. Néha azért be kell ülnie valakinek hátra is, jó ha meg tudja tenni anélkül is, hogy elől ki kellene szállni. Még mindig van 200 találat. Ok, akkor ne legyen 10 évesnél öregebb és legyen érvényes magyar forgalmija is, még ha csak 2 hónap műszakival is. Eljutottam a mágikus 100 találat alá. Örültem, mert úgy éreztem, hogy ez már egy kezelhető mennyiség és a jó úton haladok. Nagyobbat nem is tévedhettem volna...

Elkezdtem nézegetni a hirdetéseket és gyorsan leesett, hogy ebbe a kategóriába főként francia autók férnek bele elsősorban a Peugeot 307 korai példányai valamint a Citroen Xsara II. Fülembe csengett egy barátom szerelőjének közismert mondása: "Fordot, Fiatot, Franciát meg azt a fos Opelt soha!". Amikor Anyukám nézett autót 1 évvel korábban, akkor is mondtam neki, hogy franciát talán inkább ne. Én meg éppen közel 100 francia autó hirdetésével szemezek. Nem vagyok normális, gondoltam.

1200px-2002_peugeot_307_lx_16v_1_6_front.jpg

De ha már bele akarok vágni a francia autózásba akkor kell valaki aki látott már olyat közelről, illetve egy jó szerelő. Vagy a legjobb a kettő együtt. Az egyik barátomnak volt egy 1998-as Xsara I-es, még az 1.6-os 8 szelepes motorral. Egészen vállalható formával, normális beltérrel és a bevallása szerint kevés problémával. Ebben még nem volt tempomat és nagy kijelző sem, ami a fogyasztási és egyéb adatokat mutatta volna. Sokszor ültem abban az autóban már addig és úgy voltam vele, hogy ebben el tudnám képzelni magam. Mivel a 307-es egyébként is drágább volt én meg nem akartam a vásárlással tovább várni, már célzottan néztem a Xsara-kat. Vártam a tuti vételt a számítógép mellett... Egyet sem néztem meg... Be volt állítva a hirdetés figyelés is, jöttek minden nap az újabb találatok, én meg mindegyikben találtam valami kivetni valót. Törött volt, túl sok a kilométer, nagyon le van harcolva belülről, nincsen benne tempomat, stb. Kimentem a Nagykörösi útra is, de csak hogy ülésmintát vegyek, nem konkrétan 1-1 autó miatt. Aztán jött két autó, aminek egész jó kiállása volt. Az egyik Enyingen, a másik Pápán. Az enyingit meg lehetett nézni akármikor, de a pápait csak másfél héttel később lehetett volna.

citroe_n_xsara_facelift_frontansicht_17_ma_rz_2011_wu_lfrath.jpg

Innen jött a személyes megtekintés, amire egészen sok időt szántunk egészen figyelmetlenül, de ezt majd megírom máskor. Hogy mit lehet tanulni ebből a posztból?

  1. Ne szűkítsük le nagyon a keresési feltételeket, lehet hogy kimarad egy tényleg jó vétel.
  2. Interneten autót nézni pont olyan, mint a porno. Közelről sem azonos az élmény mint élőben. :)
  3. Nem érdemes konkrétan egy adott márkát vagy típust nézni, kivétel ha kifejezetten egy autót keresünk, mondjuk MX-5-öst.
  4. A híres mondás, miszerint "Fordot, Fiatot, Franciát meg azt a fos Opelt soha!", egy nagy hülyeség!