Autós lízing szerződések

Kell egy új(abb) autó mert máshogy nem jutunk el munkába / ügyfélhez / iskolába / idős szüleinkhez, de nincsen meg rá a teljes vételár? Az internetet böngészve hamar kirajzolódik alapvetően két finanszírozási konstrukció. Az egyik a klasszikus autóhitel, a másik pedig a lízing. Most ez utóbbival fogunk foglalkozni.

agreement-balance-blur-261664.jpg

Minden lízing szerződésben közös, hogy a lízingbe adó - vagy hétköznapi nevén a lízing cég - megveszi helyettünk az autót és aztán egy megadott havi részletért cserébe a rendelkezésünkre bocsátja. Technikailag tehát a lízingbe adó lesz a tulajdonosa az autónak és nála marad a törzskönyv is, az üzembentartó pedig a lízingbe vevő. Ez azt jelenti, hogy kötelező gépjármű felelősségbiztosítást már a lízingbe vevőnek, mint üzembentartónak kell megkötnie és neki magának kell a biztosítási díjat is fizetni. A megvásárolt autónak nem kell szükségszerűen újnak lennie, használt autót is lízingbe lehet venni. Ezt a fajta pénzügyi megoldást nem csak magánszemélyek, de cégek is választhatják.

Nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciót egyéni és társas vállalkozások vehetik igénybe. A főbb jellemzők a következők:

  • A lízingdíj kamata költségként elszámolható
  • A lízingdíj tőkerészének ÁFA-ja visszaigényelhető
  • Nincsen vásárlási kötelezettség a futamidő végén
  • Forint alapú konstrukció, egyenletes törlesztéssel
  • A futamidő végén dönteni lehet, hogy az autót a lízingbe vevő megvásárolja vagy a vásárlásra mást jelöl ki.

A zárt végű pénzügyi lízing abban különbözik a fenti nyílt végű konstrukciótól, hogy a futamidő végén mindenképpen a lízingbe vevő tulajdonába kerül az autó, ha az összes havi részletet kiegyenlítette. Előnyei:

  • Elérhető magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is
  • A vállalkozás saját könyvében tarthatja nyilván az eszközt
  • Értékcsökkenés és kamat számolható el az autóra
  • Mivel a tulajdonos a lízingbeadó, így lízingbevevő más tartozása nem terhelhető rá az autóra

Ha az autót hitelre vagy lízingre vesszük meg, annak bár pénzügyileg lehetnek előnyei, de veszélyeket is tartogat.

billing-bureaucracy-cop-33596.jpg 

Mi történik, ha ellopják az autót?

Talán ez minden autós rémálma. Reggel kinéz az ablakon és már csak hűlt helyét látja az este gondosan leparkolt autójának. Akár hitelre vette, akár lízingelte, ugyanaz a helyzet. Tartozás még van, autó már nincs.

Erre az esetre nyújt megoldást a CASCO biztosítás, amiben van lopáskárra is fedezet. Ha ellopják az autót, akkor a biztosító fizeti ki helyettünk a lízingbe adónak a gépjármű értékét. Enélkül a biztosítás nélkül könnyen úgy járhatunk, hogy ha ellopják az autót, akkor még hosszú éveken keresztül fizethetünk a lízing cégnek, pedig már nincs is mivel járnunk.

Mi történik, ha összetörjük a kocsit?

Ha nekünk jön valaki és emiatt sérül meg az autó, akkor a vétkes félnek vagy a biztosítójának kell kifizetnie a kárt. Ez a fizetési kötelezettség viszont nem a használóval szemben jelentkezik, hanem a tulajdonossal szemben. Más szóval a kártérítést a lízingbe adó fogja megkapni, hacsak arról másként nem rendelkezik és nem engedményezi azt az üzembentartóra.

Ha bekövetkezik a gazdasági totálkár esete, amikor a járművet már nem éri meg gazdaságosan megjavítani, akkor a lízing cégtől függ, hogy a roncs értékét beszámítja-e a lízing díjba, majd pedig megszünteti a szerződést és a fennmaradó pénzt követeli a lízingbe vevőtől vagy pedig engedi megjavíttatni az autót és a további havi részleteket a lízingbe vevőnek tovább kell fizetnie. A lízingbe vevőnek számos tényezőt kell ilyenkor vizsgálnia.

  1. Fizet-e biztosító a kár miatt és ha igen, mennyit?
  2. Mekkora a roncs értéke
  3. Mennyibe kerülne a javítás
  4. Mennyit kell még törlesztenie a lízingbe adónak, ha megszűnik a szerződés.

A fentiek mérlegelése után előállhat olyan helyzet, hogy ha nem fizet biztosító, a roncs értéke alacsony, a várható javítási költség magas, a szerződésből pedig még sok év van hátra, akkor még mindig jobban megéri megszüntetni a szerződést és kifizetni a hátralékot, mint a roncs felújításával próbálkozni.

Használt autó rejtett hibával?

Normál esetben, ha valaki bemegy egy kereskedésbe és magánszemélyként vesz egy autót, akkor a következő 6 hónapban ha bármilyen műszaki probléma felmerül ami vélhetően már a vásárláskor is fennállt, akkor kérheti az eladótól a hiba javítását. Ebben az esetben az eladónak kell bizonyítania, hogy eladáskor a hiba még nem állt fenn.

Ha lízingeli valaki az autót, akkor fogyasztói szerződés nem jön létre, így tehát már a lízingbe vevőnek és a lízingbe adónak kell a kereskedő felé bizonyítani, hogy a hiba az adás-vétel során is fennállt, és vélelmezhető a kereskedő hibás teljesítése. Ezért is fontos, hogy még a lízingszerződés megkötése előtt kérjük le a CarVertical-tól az autó előéletére vonatkozó adatokat és egy márkaszervizben is át kell nézetni a kocsit.

Látjuk, hogy az egyik esetben a bizonyítás - ami valljuk meg, nem túl egyszerű -, az első esetben a kereskedőt terheli, így a vevő jobb helyzetben van, viszont a második esetben a vevőnek kell bizonyítani a javítási igény jogosságát, ami nem feltétlenül kedvező.

Az is fontos, hogy a lízingcég nem fog felelősséget vállalni a használtan vett autó semmilyen műszaki hibájáért, így a lízingbe adóhoz nem lehet kártérítési igénnyel fordulni.

Kövess minket a Facebook-on és a Youtube-on is.